Beszélgetés Asztalos Kingával


Az egyszerű és letisztult formák világában egy kis sziget az, amelyen élek. A szigetem alkotóelemei a filigrán, organikus formavilágú, olykor mesebeli hatású munkáim. A természetben jelenlévő harmonikus formákból táplálkozva szeretem felhasználni az apró, szinte észrevétlenül megjelenő tüneményeket, bájokat, a részletekben megelevenedő varázslatos fantáziavilágot, amelyet az eszeveszetten rohanó életforma miatt az ember már nem vesz észre” - olvasható Asztalos Kinga művészi hitvallása a weblapján. Ha megtekintjük festményeit, rádöbbenhetünk, hogy ez a leírás valóban  munkáinak tökéletes jellemzése. De ki is ez a fiatal gráci magyar művész?

Dunaújvárosban születtél, Székesfehérváron és Budapesten jártál iskolába. De hogyan kerültél Grácba?

Édesapám Grácban élt, sokat jártam itt gyerekkoromban. Nagyon megtetszett a város, tudtam, hogy itt szeretnék élni.

Tudatosan kerested a magyarokat?

Nem, ellenkezőleg. Fő leg osztrák barátaim vannak. Magyarokkal először Gyuri lángosstandjánál a Jakominiplatzon találkoztam. Mint például Dénessel is. Nála került megrendezésre 2009 márciusában az első gráci egyéni kiállításom is.

Emlékszem. Teljesen megdöbbentett a látvány. A DNS Galéria küszöbét átlépve csodálatos mesevilágba kerültem. Mikor jöttél rá, hogy érdekel a képzőművészet?

 A családomban és a rokonságban mindig is jelen volt valamilyen formában a művészet. Édesapám húga keramikus, általa kerültem először kapcsolatba az agyaggal. A nagybátyám pedig faszobrász. A példaképem mégis édesapám, akinek szintén nagyon jó érzéke van a formákhoz és igen kreativ személyiség. Kisgyerekként sokat voltam a nagymamámnál, aki papírt és ceruzát tett elém, hogy legyen mivel elfoglalnom magam. Szívesen rajzolgattam.

A közelmúltban felfedtél egy családi titkot. Elmesélnéd?

Igen. Kiderült, hogy Kunffy Lajos festőművész a dédnagypapám. Magyarországon nem nagyon ismert, mert sokáig Párizsban élt, de olyan művészekhez kötötte szoros barátság, mint Munkácsy Mihály és Auguste Rodin. Olvastam Kunffy Lajos önéletrajzi művében, hogy lefestett egy Zsófi nevű lányt. Nagyon érdekes volt a leírás, kikerestem a képet egy könyvben, és nem hittem a szememnek. Mintha, csak az édesanyám lenne, pedig a kép a dédanyámról készült. Ők soha nem találkoztak az életben. Kunffy naplóbejegyzései pedig arról tanúskodnak, hogy valóban gyengéd szálak fűzték a dédnagymamámhoz.

Fantasztikus! De végzettséged szerint mégis keramikus vagy.

Szakmai tudásomat Szarka Tamás keramikusnak és Ilse Kurz keramikus és kályhakészítőnek köszönhetem. 2000 és 2005 között több kisebb közös kiállításon vettem részt. Emellett kulturális rendezvényeken szoktam jelen lenni portékámmal.

Falfestéssel is foglalkozol.

Ha megtudják, hogy festő vagyok, mindig akad egy fehér falfelület. Ilyenkor nem kell sokat gondolkodnom, csak szabadjára engedem a fantáziámat.

Mikor és hol láthatjuk legközelebb munkáidat?

Május 15-én, csatlakozva a szabadfoglalkozású képzőművészek nyílt napjához, Csók Sándor tobelbadi műhely-galériájában állítottam ki. Alkotásaim Sándornál még mindig megtekinthetők. A következő kiállításom már szervezés alatt van.

 

Köszönöm a beszélgetést!


Petritz Judit

 

Asztalos Kinga honlapja: www.akingart.de


Megjelent a Gráci Magyar Újság 12. évfolyamának 3-4. számában.

Vissza!