• Üdvözöljük!
  • Aktuális szám
  • Médiatár
  • Arcképcsarnok
  • Rendezők
  • Támogatók
  • Írjon nekünk!

Beszélgetés Csonka Vincével


Csonka Vince csellóművész nevével gyakran találkozhattak már kedves Olvasóink újságunk hasábjain. A nyugdíjas zenetanár gyönyörű muzsikájával melengeti meg szívünket egy-egy magyar program keretében.

A kedves és mosolygós muzsikussal egy belvárosi kávézóban beszélgettem a többnyelvűségről, a magyar és európai kultúra jövőjéről és arról, hogy mit jelent számára a „Szöktetés a szerájból”.

Köszönöm, hogy elfogadtad meghívásomat a beszélgetésre. Kérlek, mesélj nekünk a gyökereidről.

Bajmokról származom. Ez a kis település a Vajdaságban, Zombor és Szabadka között található. Állítólag a török idők előtt színmagyar volt a község lakossága, de én arra emlékszem, hogy a Vajdaságban talán húsz nemzet is békében élt egymás mellett. Nehéz idők jártak a háború után. Elvégeztem a négy elemit, majd három további évfolyam után letettem a kisérettségit. Azután egy évig gimnáziumba jártam. A szabadkai zenei középiskolában a főtárgyamnak a csellót választottam, mellette a pedagógiai képesítést is megszereztem. Első zenei tapasztalataimat a Szabadkai Philharmonikusoknál még gimnazistaként gyűjtöttem.

Milyen érzés volt Szabadkáról Szarajevóba menni?

Nagyon különös. Teljesen más világ volt. De folytatni akartam zenei tanulmányaimat. A Szarajevói Zeneakadémián 27 évesen végeztem. Ez akkoriban nagyon későinek számított. Igazából zenélni is későn kezdtem. Jó tanáraim voltak. A tanítás szerb-horvátul ment, de a magyarok mindig megtalálták egymást. Aztán megtörtént a „szöktetés a szerájból” (mosolyog).

Micsoda történt meg?

A Zeneakadémia az épület felső szintjén volt, az első emeleten a középiskola, ahol a lányok forgolódtak, ahova Asima is járt. Bár nem tudom, hogy ki szöktetett kit... Ez idestova 50 éve történt.

A Szarajevói Rádiózenekar szólócsellistája voltál. Hogyan kerültél mégis Grácba?

Három kofferrel és egy gyerekkel. De a viccet félretéve, megszületett a fiam, Jasenko, aki nagyon sokat betegeskedett. A megélhetés is nehéz volt. Aztán Asimával, a feleségemmel úgy döntöttünk, hogy eljövünk.

A Gráci Philharmonikusoknál azonnal kaptam állást. Kezdetben a végén ültem, később lettem szólamvezető. Ezért aztán a Gráci Művészeti Egyetemen is továbbképeztem magam. (Repertoirestudium).

A család munkanyelve a szerb-horvát. Itt pedig meg kellett tanulnod németül. Hogyan tudtad mégis megtartani magyar identitásodat?

Szerencsére az Operában a cselló mellett csak ülni kellett, úgyhogy a németet autodidakta módon tanultam. De a zenekar legalább tíz százaléka magyar volt. Az identitás a legfontosabb kérdés. Magyar múlttal, magyar környezetben megmaradt ez a központi érdeklődés. Így automatikusan ment a dolog.

Hogyan sikerült átadni fiaidnak a magyarságtudatodat?

Grácban megszületett a kisebbik fiam, Andor is. A bátyjával cserkészkedett. Táborban is voltunk közösen, például Svédországban. Nagyon érdekes volt látni, hogy más országokban hogyan tudják megőrizni a magyarok anyanyelvüket.

A pubertáns korig elég jól ment a magyar, eljutottunk egészen az Egri csillagokig. Sokszor jártunk édesanyámnál is Szabadkán. Azt hiszem, sikerült a fiúkat multikulti irányba terelni.

Most már boldog nagyapa vagyok, igyekszem az unokáimmal minél többet kommunikálni, hogy ők is érezzék a magyar nyelv ízét.

Az Operában kerested a kenyered, de örömmel tanítottál a leobeni zeneiskolában is. Hova húz a szíved leginkább?

A kamarazenéléshez. Imádtam a kamarát. A gráci vonóstrióval (Grazer Streichtrio) bejártam a világot, vagy 25 országban léptünk fel. Nagyon tarka és érdekes dolgokat éltünk át. Számomra mindig nagyon fontos volt, hogy minden külföldi koncertre egy magyar komponistát is bevigyek, mégiscsak a pentatonika más világ, hát igyekeztem.

A fiaid a nyomdokaidba léptek?

Jasenko díszlettervező lett, Andor pedig fagottművész. A zene és a többnyelvűség gazdagítja kultúrájukat. Nem a nacionalizmust kell erőltetni. Nem mindent letaposni. Ez nekem nem tetszik.

Hogyan lehet ezt a kulturális gazdagságot megélni?

A gyerekekre való koncentrálás a fontos. A kicsi gyerekek nyújtják az inspirációt az életben. A zene, a művészet az érzelmi alapot táplálja. Ez manapság sokszor hiányzik a nevelésből. Sajnos, veszendőben van az európai kultúra. Vajon ki fogja mindezt továbbadni?


Petritz Judit


Megjelent a Gráci Magyar Újság 13. évfolyamának 2. számában.

Vissza!

  • Almási Dávid
  • Antusék
  • Asztalos Kinga
  • Benyó Erzsébet
  • Bicsérdi Kinga
  • Brenner Vilmos
  • Cresnar-Maurer Katalin
  • Csapó Edit és Zoltán
  • Csonka Vince
  • Csók Sándor
  • Csrepka Róbert
  • Demus Brigitta & István
  • Gruber Károly
  • Gombkötő Erzsébet
  • Hetényi Balázs & Agnese Callegari
  • Horváth Csaba
  • Horváth János
  • Hutterer-Pogány Irene
  • Juhász László
  • Komon Erika
  • Kovács Dénes
  • Kovács Tünde
  • Kraetschmer-Kornis Katalin
  • Lanzmaier-Ugri Katharina
  • Molnár András
  • Molnár Éva és Kund
  • Molnár Jenő
  • Nagy Gábor
  • Nagy Réka
  • Németh Eszter
  • Neuburg Neogrády Béla
  • Olschewski Andrea
  • Osváth Klára
  • Páll Sándor
  • Primus Tünde
  • Ráth-Végh Tímea
  • Sas János
  • Solymos, Andreas
  • Stampfer Ingrid
  • Szeberényi Gabriella & Andreas
  • Szeitl Zita
  • Szécsi István
  • Tarcsay József
  • Tarcsay Tünde
  • Tricskó Tímea
  • Ugri Ingrid
  • Ugri Ingrid - új cikk
  • Ugri Mihály
  • Vadon Pál
  • Veit Zita
  • Winkler Georg & Ines
  • Zimics Béla
  • Zilahy Péter

Aktuális


Megjelent a Gráci Magyar Újság

23. évfolyamának 2. száma.


A programok időpontját lásd a

Gráci Magyar Műsorismertetőben.

A programváltozás jogát fenntartjuk.


Impressum | Datenschutz | Sitemap
© 2010 Gráci Magyar Újság
Abmelden | Bearbeiten
  • Üdvözöljük!
  • Aktuális szám
  • Médiatár
    • 22. évfolyam
    • 21. évfolyam
    • 20. évfolyam
    • 19. évfolyam
    • 18. évfolyam
    • 17. évfolyam
    • 16. évfolyam
    • 15. évfolyam
    • 14. évfolyam
    • 13. évfolyam
    • 12. évfolyam
    • 11. évfolyam
    • 10. évfolyam
    • 9. évfolyam
    • 8. évfolyam
    • 7. évfolyam
    • 6. évfolyam
    • 5. évfolyam
    • 4. évfolyam
    • 3. évfolyam
    • 2. évfolyam
    • 1. évfolyam
    • GMM
  • Arcképcsarnok
    • Almási Dávid
    • Antusék
    • Asztalos Kinga
    • Benyó Erzsébet
    • Bicsérdi Kinga
    • Brenner Vilmos
    • Cresnar-Maurer Katalin
    • Csapó Edit és Zoltán
    • Csonka Vince
    • Csók Sándor
    • Csrepka Róbert
    • Demus Brigitta & István
    • Gruber Károly
    • Gombkötő Erzsébet
    • Hetényi Balázs & Agnese Callegari
    • Horváth Csaba
    • Horváth János
    • Hutterer-Pogány Irene
    • Juhász László
    • Komon Erika
    • Kovács Dénes
    • Kovács Tünde
    • Kraetschmer-Kornis Katalin
    • Lanzmaier-Ugri Katharina
    • Molnár András
    • Molnár Éva és Kund
    • Molnár Jenő
    • Nagy Gábor
    • Nagy Réka
    • Németh Eszter
    • Neuburg Neogrády Béla
    • Olschewski Andrea
    • Osváth Klára
    • Páll Sándor
    • Primus Tünde
    • Ráth-Végh Tímea
    • Sas János
    • Solymos, Andreas
    • Stampfer Ingrid
    • Szeberényi Gabriella & Andreas
    • Szeitl Zita
    • Szécsi István
    • Tarcsay József
    • Tarcsay Tünde
    • Tricskó Tímea
    • Ugri Ingrid
    • Ugri Ingrid - új cikk
    • Ugri Mihály
    • Vadon Pál
    • Veit Zita
    • Winkler Georg & Ines
    • Zimics Béla
    • Zilahy Péter
  • Rendezők
  • Támogatók
  • Írjon nekünk!