Emlékezés Juhász László volt diáktársunkra, a külföldi magyar emlékek kutatójára

A GMU előző számában csak egysoros hírt tudtunk adni haláláról, mert az újság útban volt már a nyomdába, mikor értesültünk róla. 

Az elhunyt életművét és érdemeit erre hivatottabbak méltatták búcsúbeszédükben, a bel- és külföldi magyar sajtóban, rádióban, tv-ben. A következő sorok gráci éveire szorítkoznak, de néhány életrajzi adatot mégsem hagyhatunk ki.

1933-ban született Kaposvárott. 1952-ben érettségizett a győri bencés gimnáziumban, 1956-ban szerzett jogi diplomát. A forradalmat Győrben élte meg, majd nyugatra menekült. 1957 novemberétől 1959 júniusáig tanult a gráci egyetemen, azt követően a bécsi Kereskedelmi Akadémián. 33 éven át állt a Szabad Európa Rádió (SZER) szolgálatában. A müncheni központ szerkesztői állásából ment nyugdíjba 1991-ben. Ezután három évig a Magyar Televízió hírigazgatója volt. Egy ideig alelnöki tisztséget töltött be a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumában. 2009. november 22-én hunyt el a bécsújhelyi kórházban, nem messze fraknói otthonától.

Grácba érkezte után azonnal bekapcsolódott a frissen alakult Magyar Egyetemisták Gráci Szövetségének munkájába. Egyik alapító tagja volt az egyesület újságjának, a Parázsnak, amelyben cikkei „zL“ jellel jelentek meg. 1958-ban római tanulmányutunkon szorgalmasan fényképezett, és velünk volt Andauban az indiai Zutchi imasátránál. Egy külföldi riportertől kapott a forradalom alatt Budapesten készült fényképeket. Ezeket 1958 októberében a Moser könyvesbolt kirakatában állította ki. Grácból való távozása után 1972 és 1998  között előadásokat tartott a MEÖK rendezvényein.

Témái: Az 1848-as szabad-ságharc osztrák visszhangja. Történelmi emlékezet—nemzeti identitás. Médiaháború—társadalmi béke.

Az 1848-as magyar szabadságharc osztrák mártírjai című előadásán emlékezett meg Tollas Tiborról az Egy század végnapjai című dokumentumfilmjével. Szerzői est keretében ismertük meg Bécs magyar emlékeit és Burgenland, történelmi útikalauz című könyveit.

Két alkalommal vett részt az Öregdiáktalálkozón. A hithű református ökumenikus lelkületét bizonyítja többek között, hogy P. Békés Gellért folyóirata, a Katolikus Szemle részére is írt cikkeket.

Magyarságtudatát küldetésként ápolta, melynek központjában a külföldi magyar emlékek feldolgozása állt. (Lásd könyvei és filmjei jegyzékét.) Fáradhatatlan szorgalmát bizonyítja, hogy súlyos betegen, röviden halála előtt is még dolgozott utolsó filmjének befejezésén.

Fontosabb állandó műsorai voltak a SZER-nél: Barangolás a magyar múltban, Tiszta forrás, Lármafa és a Protestáns Világ.

Könyvei: Bécs magyar emlékei (1972), Burgenland/Várvidék/ (1976), Magyarok az Újvilágban (1979), A Héttoronytól Kufsteinig (1982), Mátyás király Bécsben (1985), Barangolás a magyar múltban (1993), Ausztria magyar emlékei (2005).

Történelmi dokumentumfilmek: Bécs magyar emlékei (1993), Bujdosók nyomában (1995), Isztambul emlékei, Egy század végnapjai (1996), A kövek üzenete (1997), Az olaszországi magyar légió (1998), Régi bécsi magyarok nyomában (1999), A tiszaháti magyarok kálváriája (2000), A Fraknói kincs (2001), A Bűnbak (2002), Ferenc József utolsó diplomatája (2002), Pogány világ Magyarországon (2003), Mátyás király Bécsben (2004), Zarándokúton Andauba (2005).

Cikkek, tanulmányok a Nemzetőrben, Katolikus Szemlében, Új Látóhatárban, Bécsi Naplóban, Magyar Szemlében, Új Horizontban, Confessioban.

Ezekkel a sorokkal veszünk búcsút egyik legértékesebb diáktársunktól, barátunktól.

Ugri Mihály