Bemutatjuk a Magyarul tanulo(ó)k című magazin főszerkesztőjét


MMag.a Kovács Tündét januártól már minden magyar és magyarul tanuló diák ismeri a gráci Károly-Ferenc Egyetem (Karl-Franzens Universität) Tolmács- és Fordítóképző szakán. A bécsi magyartanár és tolmács legfontosabb tevékenységei a magyarokat és a magyar nyelvet foglalják magukba. A következő interjúból az is kiderül, hogyan kezdte Tünde ausztriai pályafutását.

Az ötlet szegedi diákéveim alatt született, amikor még a József Attila Tudományegyetem (JATE) német-orosz tanári szakára jártam. Ekkor döntöttem el ugyanis, hogy ha nyelvtanárként szeretnék dolgozni, akkor folyékonyan szeretném beszélni az adott nyelvet. Titkos vágyam azonban az volt, hogy tolmács legyek, de annak idején Magyarországon még nem volt ilyen tolmácsképzés, mint például Ausztriában. Ekkor utánajártam, és német-magyar tolmácsképzést érdekes módon csak Bécsben és Grácban találtam. Mind a két helyre elmentem, és a sors iróniája, hogy annak idején Grácban megfáztam és betegen kellett az ügyeket intéznem. Ez a megfázás teljesen rányomta a bélyegét erre a gráci ügyintézésre, ezért inkább Bécs mellett döntöttem. 1988-ban jöttem ki tanulni Ausztriába, egy évvel a rendszerváltás előtt, ami akkor nagyon sok időt és energiát igényelt a megfelelő papírok beszerzését illetően. Célom az volt, hogy utána visszavegyenek az otthoni, szegedi egyetemre, ezért Bécsből egyéni egyéni tanulmányi rend del folytattam magyaror szági tanulmányaimat is.

Mikor költözött ki végleg Bécsbe?

1990-ben tértem haza Magyarországra, de annyira hiányzott Bécs, hogy 1991-ben visszajöttem Ausztriába, és 1994-ben befejeztem a bécsi egyetem tolmács- és fordítóképző szakát is. Itt tehát a Tolmács és Fordító szakon diplomáztam. 1993-tól már dolgoztam a Collegium Hungaricumban, a Bécsi Magyar Kulturális Intézetben. Egy időben kaptam állásajánlatot a magyar nagykövetségen is, amit természetesen elfogadtam.

Miért döntött mégis a tolmácsolás mellett?

Mert mindig is ez volt a vágyam. Vizuális, rendszerező-elemző típusként először írásban tanultam meg jól a nyelvet, utána jött a tolmácsolás. A Collegium Hungaricumban nagyon sokat tolmácsoltam, szinte mindenes voltam: titkárságvezető, kiállítás-szervező és még sorolhatnám.

Mi inspirálta a Magyarul tanulo(ó)k színes nyelvi magazin szerkesztésére?

Már nagyon régóta tanítok, voltak magántanítványaim is, ezért úgy gondoltam, hogy a felhalmozott tapasztalatot írott formában is meg kellene jelentetni, persze a közvetlen kapcsolatot nem akartam elveszíteni a diákokkal. A magazinban viszont ennél több is van, ez egy periodikusan megjelelő színes nyelvi újság, amit nyelvtanárok szerkesztenek. Tulajdonképpen ez egy teljesen új műfaj a magyar oktatóanyagok között. Nemcsak nyelvi példák találhatók benne, hanem mai modern nyelvi kifejezések is. Célunk, hogy hírét vigyük a magyar nyelvnek, a magyaroknak és Magyarországnak a világban. Ez a küldetése a szerkesztőség minden lelkes tagjának. Nagyon fontos volt anno, hogy egy ütőképes csapatot hozzak létre, akikkel nemcsak szakmailag, de emberileg is nagyon jól együttműködhetek. A mai modern technikának köszönhetően lehetőség van arra is, hogy a munkatársak ne egy városban dolgozzanak, így vannak gráci, luxemburgi, ill. kanadai munkatársaink is. Ma már 26 országban jelen vagyunk — Kanadától Japánig és Finnországtól Spanyolországig. Nagy öröm számunkra, hogy olvasóközönségünk egyre gyarapodik.

Meddig tervezi a bécsi tartózkodását?

Úgy érzem, hogy Bécsben van már az otthonom. Felnőttként Ausztriában szocializálódtam, itt kezdtem el dolgozni. Nagyon szeretem a várost és az országot.

Elismerik a munkáját Ausztriában?

Igen. A mai napig magyar állampolgár vagyok, a mentalitásom is más, de ez szerintem pozitívan csapódik le. Ügyfeleim elfogadnak és megbecsülnek. Soha nem éreztem hátrányát annak, hogy magyar vagyok, sőt! Szerintem az osztrákok szeretik a magyarokat.

Mikor kezdett el németül tanulni?

Elég későn, 14 évesen a gimnáziumban. Annak idején ebben a korban kezdtek el a diákok idegen nyelveket tanulni. Édesanyám tökéletesen beszél németül, de velem sajnos soha nem beszélt ezen a nyelven. Könnyebb lett volna, ha már gyerekkoromtól tanulom a német nyelvet. 21 évesen kerültem Bécsbe, így a kiejtésemen a mai napig érződik, hogy nem itt születtem.

Hogy érzi magát Grácban?

Nagyon tetszik. Szeretnék több időt eltölteni ebben a gyönyörű mediterrán városban.

 

Tricskó Tímea

 

A magazin honlapja: www.magyarultanulok.com


Megjelent a Gráci Magyar Újság 10. évfolyamának 6. számában.

Vissza!