Bemutatkozik Primus Tünde

„Már 100 éve, hogy Grazban vagyok" - szoktam mondogatni, ha megkérdeznek honfitársaim. No, ha nem is 100 éve, de bizony az 1978-ban kötött házasság következményeként ide sodort a szél. Hazát váltottam ugyan, de szívet nem: 28 éve tanítom lelkes osztrákoknak ezt a szép, izgalmas, de "lehetetlen" nyelvet. A nógrád megyei, 1000 lelket számláló kis Rákóczi bányatelepen nőttem fel s nagyokra törve a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemre kerültem.

Pokoli nehéz, de mégis tartalmas, úgymond emberformáló diákévek következtek, melynek megérdemelt "jutalma" a német-magyar szakos tanári diploma volt.

Házasságomból három szép, értelmes gyerek született: Tünde, Ildikó és Attila. Jól beszélik az "anyjuk nyelvét", aminek gyakorlása nem volt mindig felhőtlen.

Kenyérkereső szakmám tehát a tanítás, ami később bírósági tolmácsolással bővült. 1980/83-ban újra az iskolapadot nyomtam, amikor a Tolmácsképző Intézet hallgatója lettem. Ezért rendelkezem két diplomával.

Jelenleg a gráci URANIA-n "boldogítom" a diákjaimat, akiket minden nyáron egy hétre magyar földre viszek. Ez az iskola 2007-ben egy nagy elismerésben részesített, megkaptam az "Arany tű" kitüntetést.

Nagyon boldog, kiegyensúlyozott emberke lett belőlem, ami talán a sok hobbimnak is köszönhető. Imádom a hegyeket (minél magasabb, annál vonzóbb!), a táncot (különösen a délamerikai táncokat), szívesen formálom az agyagot és bár a sportot nem viszem túlzásba, a pingpong, a jazzgimnasztika és a kerékpártúra igaz örömforrás nekem.

Végezetül még csak annyit, hogy "öreg fejjel" beálltam rádiósnak. Aki hétfőként bekapcsolja a HELSINKI Rádiót (92,6 MgH), az 13 órakor ill. csütörtökön 16 órakor hallhatja a magam szerkesztette műsort. Két nyelven mindenről, mindenkinek szól... sok magyar dallammal.

A nyári szünetben, hiszen a pedagógusnak az egész nyara szabad, túristacsoportokkal járom a kisvilágot. Csak hálával gondolok vissza a gyökereimre.

Minden olvasónak jó erőt, tartós, belső békét és egészséget kívánok! Köszönöm, hogy bemutatkozhattam.