Beszélgetés Dr. Veit Zitával


Veit Zitát közel húsz éve ismerem. Amibe belevág, azt szívvel-lélekkel és óriási energiával teszi. A gyermekneveléstől a disszertációjáig, a programszervezéstől a felnőttoktatásig. Két éve hiánypótló nyelvoktatásba kezdett. 10-18 éves magyarajkú ill. többedgenerációs gyermekek csiszolhatják szép anyanyelvünket a Tartományi Iskolai Tanács (Landesschulrat) által támogatott magyaróráin. Szívből örülök, hogy elfogadta meghívásomat a beszélgetésre. Most mindazok megismerhetik a tanárnőt, akik erre a lehetőségre a közeljövőben igényt tartanak.

Hogyan kerültél Grácba?

Magyarországi tanulmányaim befejezése után házasodtam össze gráci származású barátommal, akit már több éve ismertem. Grácba kerültünk, mert neki itt akkor már állása volt, én pedig frissdiplomás pályakezdőként rugalmasabb voltam.

Hogyan kerültél kapcsolatba gráci magyarokkal? Tudatosan kerested őket?

Igen, tudatosan kerestem a kapcsolatot az itt élő magyarokkal. Így aztán különböző közösségekkel találkoztam, valószínűleg mint mindannyian, akik nyitott szemmel (jobban mondva egy nyelv esetében nyitott füllel) járnak itt Grácban. A MEÖK akkori kiadványának a szerkesztő sége szólított meg aztán, hogy részt tudnék-e venni a szerkesztőségi munkában. Az akkor még csak Műsorismertetőként megjelenő MEÖK-programfüzet később bővült, belőle Gráci Magyar Újság lett, melybe különböző cikkeket, cikksorozatokat írtam (pl. Magyar nyelv - játékos nyelv). Aztán pedig programokat is szerveztem óvodás, iskolás korú gyerekeknek. De kapcsolatba kerültem más magyar közösséggel is: gráci tanulmányaim és egyetemi munkám során megismerkedtem második generációs magyar, valamint Ma-yarországról jött egyetemistákkal is.

Már az egyetemi tanulmányaid alatt belevágtál a felnőttképzésbe. Miért fontos számodra, hogy megismertesd anyanyelvünket és kultúránkat az osztrákokkal?

A felnőtt nyelvtanulók már sokrétű kulturális és nyelvi ismeretekkel rendelkeznek. Egy idegennyelv oktatása során nagyon fontosnak tartom, hogy ezekre a már meglévő ismeretekre építsünk, létrehozzunk kapcsolódó pontokat. Ezt csak a közös kultúrát, a szókincs közös elemeit figyelembe véve lehet megtenni. Kultúra nélkül pedig nincs nyelv, nyelv nélkül nincs kultúra. Örülök, hogy több éven át motiválhattam azokat az osztrákokat, akik még az egész napos munka után este magyarul tanultak.

A magyar kultúra, a magyar nyelv közvetítésével a Fordítástudományi Tanszéken is foglalkozol. Ha jól tudom, disszertációdat is hasonló témából írtad.

Igen, tanítok az egyetemen magyart, bár tartottam már más órákat is. Ami a disszertációmat illeti a 19. századi magyar-német drámafordításokat elemeztem. Doktori munkám központi kérdése a magyarokról kialakított kép változása volt a Monarchián belül.

Tudásodat fiatalabb diákoknak is továbbadod, gimnáziumi magyar csoportjaid a második tanévet zárják hamarosan. Hogyan értékeled ezt a két évet? Érdemes volt belevágni?

Mindenféleképpen érdemes volt elkezdeni ezt az oktatást, amely a különböző gráci iskolákban tanuló diákoknak heti egy délután lehetőséget nyújt a magyar szókincs fejlesztésére, a magyar kultúra egy-egy eseményének megismerésére a Seebacher gimiben. Látom, hogy mennyit fejlődtek a gyerekek az utóbbi másfél évben. És itt nemcsak a nyelvi szint fejlődését kell kiemelni, hanem a jelenlegi 10-17 éves tanulók nyelvi elszigeteltségének megváltoztatását is, hiszen ők most részesei egy kis csoportnak, és már nincsenek egyedül ezzel a kisebb presztizsértékű nyelvvel. Az önbecsülés növeléséhez hozzájárul a biztosabb és gazdagabb nyelvhasználat is. Kitartó munkájukért meg kell dícsérnem a tanulókat. Természetesen nagyon nagy segítség, hogy a szülők támogatják a gyerekeket, így ők pozitív jeleket kapnak otthon(ról), a magyar nyelv és kultúra pozitív konnotációt hordoz.

Hangsúlyoznom kell, hogy a szülők/ a gyerekek a délutáni sport- és/vagy zeneprogram mellett időt áldoznak magyar nyelvi ismereteik bővítésére. Örülünk, hogy ezekre a magyarórákra a BG/BRG Seebacher iskolában kerülhet sor, valamint hogy az iskola vezetése maximálisan a délutáni óráink mögött áll. Így az idei tanévben már sikerült az óraszámot is bővítenünk. (Erről részleteket itt olvashatnak.)

Gyermekeid is kétnyelven nőnek fel, de nagyon nagy hangsúlyt fektetsz az országismeret, a magyar történelem és földrajz megismertetésére. Miért?

Mint már említettem: nyelv nélkül nem létezhet kultúra, kultúra nélkül nyelv.

 

Petritz Judit


Megjelent a Gráci Magyar Újság 13. évfolyamának 3-4. számában.

Vissza!