Dr. Zimics Bélára emlékezünk (1936-2009)


2009. szeptember 1-jén hirtelen halál vetett vé get Dr. Zimics Béla földi pályafutásának. Az alábbi nekrológban áldozunk emlékének a félszázados sorsközösség vállalásáért, a keresztény és magyar identitásunk megmaradásáért folytatott küzdelmünkben megnyilvánult világos állásfoglalásáért, példaadó életéért.

Zimics Béla 1936-ban Vas megyei parasztszülők gyermekeként látta meg a napvilágot. Ott érlelődöt meg benne a föld, az anyaföld szeretete. Szentgotthárdon és Körmenden járt középiskolába. Érettségi után egy falusi tanácsnál volt irodavezető. Erre a posztjára 1956-ban a forradalom alatt is megválasztották. Menekülése után részt vett Grácban a Magyar Diákszövetség megalapításában, melynek 1964-ben kultúrosa, 1965-től egy ideig elnökhelyettese volt. Nevéhez fúződik a MEÖK együttműködése a Bornemisza Péter Társasággal. A gráci Károly-Ferenc Egyetemen (Karl-Franzens Universität) folytatott vegyész és elméleti fizika tanulmányait doktori diplomával zárta le. Üzemegységvezető volt az Iso-volta cégnél, ahonnan 1990-ben három nemzetközi szabadalom tulajdonosaként ment nyugdíjba. A gráci Magyar Katolikus Lelkészi Tanácsnál (ma Pasztorális Tanács) annak alapításától (1977) hazamenetele előtti lemondásáig (1999) a világi elnök feladatait látta el. Alapító tagja és támogatója volt a 83. sz. Nagy Lajos király Cserkészcsapatnak (1972-1992). Nyugodtságot sugárzó egyéniségével, higgadt, meggondolt érvelésivel mindig kiállt az igazság mellett, és vitás kérdésekben megmutatta a békés megoldás útját. Tobelbádi házában barátai, neves osztrák és magyar vendégek élvezték a Zimics házaspár szívélyes magyar vendéglátását. Nyugdíjazása után Magyarnádalján épített öreg napjaira kúriát, ahol családjának és unokáinak élt. Szülei példájára gazdálkodott, hordva az öregedéssel vállára nehezedő kereszteket. Bekapcsolódott a körmendi Polgári Kör munkájába, kritikusan figyelte a magyar életet. Több mint ötven évig élt boldog házasságban. Zarándokúton rabolta el családjától és szeretteitől a hirtelen halál. Szülőfalujának ajándékozott harangjának hangja kísérte utolsó útjára, amikor hamvát szűk családi körben szülei sírjába helyezték.

Béke poraira. Az elhunyt hozzátartozóinak mély fájdalmában osztozva, ezúton fejezzük ki részvétünket.


Ugri Mihály


Megjelent a Gráci Magyar Újság 10. évfolyamának 5. számában.

Vissza!