Táncház

A MEÖK szervezésében 2004 szeptemberétől rendszeresen várjuk a gráci magyarok apraját és nagyját a magyar táncházba. 

A táncházmozgalom célja az, hogy mindenki a megtanult lépésekből zenére szabadon tudjon táncolni. Ehhez sok időre és gyakorlásra van szükség. Azóta sok lelkes táncoslábú és a magyar néptáncot kedvelő érdeklődő gyűlt össze, hogy ismerkedjen az alapritmussal (tá-tá és ti-ti-tá) és a magyar néptánc varázslatos sokrétűségével. Kovács Kiki, táncoktató Litérről elmondta, hogy „a tanult lépések a magyar néptánc alapjait képezik. Főleg a ritmusok! Ha ezeket bemagoltuk, akkor jöhetnek a nehezebb (kalotaszegi, mezőségi és egyéb erdélyi) táncok. Ezekből a táncokból is annyi lépés van, hogy legalább egy órát lehetne folyamatosan táncolni figuraismétlés nélkül! Hiszen a táncház lényege, hogy mindenki azt táncol, amit akar, és úgy rakja sorba a lépéseket, ahogy akarja az adott tájegység táncából.“


Újdonságok a 2015/16-os tanévben:

Kovács Dénes  táncoktatót talált Dr. Simon Péter személyében. Dénes és Péter célul tűzték ki egy tánccsoport létrehozását, gyakoribb táncházestek megtartásával.

A részvétel díjtalan, de hozzájárulást kérünk kiadásaink fedezésére, mivel a rendezvényeknek egy részét támogatja csak az Osztrák Kancellári Hivatal. Aus Mitteln der Volksgruppenförderung.


Mindenkit szertettel várunk!

 

Inf.: Mag. Kovács Dénes, 0650/831-2624

 

Az aktuális programok időpontját lásd a Gráci Magyar Műsorismertetőben.


Ismét táncot roptak a Magyar Táncházban

 

2012. november 9-én ismét megrendezésre került a Magyar Táncház Grácban a MEÖK szervezésében. A Kalvarienbergstraße 155. szám alatt nagylétszámú (kb. 20 fő!) érdeklődő gyűlt össze, hogy betekintést nyerhessen a magyar néptáncok világába, és gyakorolhassa is a sajátos tánclépéseket. Az est első felében a különféle magyar néptáncok, mint a csángó és a szilágysági táncok sajátos lépéseit Mag. Kovács Dénes mutatta be a résztvevőknek, mindemellett ezen táncok eredetét és kulturális sajátosságait is felvázolta. Ezt követően a jól ismert és közkedvelt körtánc következett, amiben az újonnan tanultakat zenei kísérettel együtt tudták még jobban elsajátítani a jelenlévők. A ritmusra történő hangos dobbantásokhoz egyre gyarapodó jókedv is társult.

A háromórás táncest második felében a páros táncra helyeződött a hangsúly. Kovács Krisztián (Kiki) és felesége, Glöckl Eszter Magyarországról a szilágysági párostánc alaplépéseit és az ezzel kombinálható további, szintén egyre bonyolódó lépéseket és forgatásokat mutatta be lépésről lépésre a párokat alkotó csoportnak. Zárásként az est során tanult mindenféle magyar néptánclépést lehetett gyakorolni tetszőleges sorrendben és formában. A közös táncban kibontakozhatott mind az idősebb és a fiatalabb korosztály, mind pedig a magyar néptáncban már jártasabbak, és nem utolsó sorban azok is, akiknek a táncest során tanultak még újdonságok voltak.


Szilaski Krisztina, M.A.